Földimogyoróvaj kisokos

Nem véletlenül szeretik az amerikaiak annyira a mogyoróvajat: jellegzetes finom íze mellett a mogyoróvaj fehérjetartalma is igen magas, akár a 25%-ot is elérheti, valamint vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz. De mogyoróvaj és mogyoróvaj között is van különbség: olvass tovább és ismerd meg a mrkt.hu-n kapható változatokat!

Földimogyoróvaj

Mogyoróvaj vs. mogyoróvaj

A mogyoróvajat összetevői alapján két csoportba sorolhatjuk:

  • 100%-os mogyoróvajak
  • hozzáadott anyagokat tartalmazó mogyoróvajak

Milyen fontos témákat kell érintenünk, ha a mogyoróvajakról akarunk beszélni? Kezdjük a sóval! Sajnos néha előfordul, hogy azért rakják a krémbe, hogy elfedje a földimogyoró avasságát és mellékízét. Ha tényleg sós földimogyoróvajat szeretnél fogyasztani, akkor inkább azt javasoljuk, hogy házilag keverd hozzá a sót, így elkerülheted a meglepetéseket. Ha találkoztál már túlsózott mogyoróvajjal, vagy az értékelésekben azt olvasod, hogy túl sós volt a termék (vagy csak egy adott szállítmány), akkor sajnos elég valószínű, hogy valami nem stimmelt az alapanyaggal, ugyanakkor kidobni mégsem lett volna jó megoldás (természetesen nem állítjuk, hogy minden sós mogyoróvaj rossz, de ha az értékelések között találsz akár csak egy „ez ehetetlenül sós volt” hozzászólást is, akkor már nem árt gyanakodni egy kicsit).

Más hozzáadott anyagokat jellemzően azért raknak a krémbe, hogy a krém és az olaj kettéválását megakadályozzák, az állagát szabályozzák, vagy hogy faragjanak a költségeken. Akkor is találkozhatsz hozzáadott zsírokkal, amikor ízesítik a mogyoróvajat, vagy a magkrémeket. Ekkorra a különböző összetevők szétválása nem túl kívánatos, ezért a zsírok mellett lecitinekkel is segítik a krém „egyben maradását”. 

Néha még a 100%-os magkrémek esetében is előfordul, hogy segédanyagként pálmazsírt használnak, mivel a készítés során a magkrémet készítő (jellemzően ipari) gép kenését ezzel tudják biztosítani, a végtermékben pedig még laboratóriumi körülmények között is nehezen kimutatható, így minimális a “lebukás” veszélye. Más olajokat ekkor nem nagyon lehetne használni, mivel a hőmérsékletváltozás hatására a hasonló tulajdonságokkal rendelkező kókuszolaj is kicsapódna a termék tetején. Igényesebb, és nagyságrendekkel profibb megoldás az általunk is használt is, mely során a magvak saját olaját használják a gépek kenésére.

Ha nem zavar, hogy fel kell keverned, akkor javasoljuk a 100%-os termékek vásárlását. Akkor se ijedj meg, hogy ha nincs ketté válva egy termék tetején az olaj: egyedül akkor kezdj el gyanakodni, hogy ha a lejárati idő alapján már valószínűsíthető, hogy régóta polcon van a termék, de mégse kezdődött meg a kettéválás.

Iszapok 

A másik szélsőséges eset, amikor egy krém teljesen „szét van zuhanva”. Ilyenkor érdemes megnézni, hogy nem iszapról van-e szó (szerencsére ezt fel szokták tüntetni a csomagoláson). Az iszapokat és a magkrémeket sem beltartalmi, sem pedig élvezeti szempontból nem lehet egy lapon említeni. A maglisztek és olajok készítése során a leszűrést követően is maradni fog egy trutymós valami, ami se nem olaj, se nem liszt, ezt a mellékterméket (tudomásunk szerint) korábban az állatoknak adták, ugyanakkor a selejtmentes termelési elveket követve megjelent kicsomagolt termékként is a polcokon. Tapasztalataink szerint ezek egyszerre olajosak és szárazak, viszont mivel jellemzően hideg sajtolást követően maradnak meg, így nyers termékek. Fogyasztását inkább smoothiekba, vagy egyéb italokba ajánljuk, vagy ha nyers étrendet követsz.  

A 100%-os magkrémek állagáról

A magkrémek készítése többféle technológiával is történhet, amiket részletesen most nem mutatnánk be, hiszen a végeredmény szempontjából csak egy fontos kérdéskör van: mennyire folyik a krém. Ezt a gyakorlatban a szemcseméret befolyásolja, amit mikronban mérünk.

Aranyszabálynak tartjuk, hogy más élelmiszeripari területekkel ellentétben, ahol a kézművesség a minőség elmaradhatatlan velejárója lehet, esetünkben minél professzionálisabb és iparibb egy adott gyártóberendezés, annál jobban kalibrálható, hogy mekkora szemcseméretet és ezáltal milyen állagot érjünk el. Ez nem azt jelenti, hogy minél folyósabb a krém, annál jobb, hanem azt, hogy tökéletesen egyenletes az a szemcseméret, amit el szeretnénk érni.

Az egyszerűség kedvéért az általunk forgalmazott termékeket két kategóriába sorolhatjuk: vannak sűrűbb és folyósabb krémek. A sűrűbb krémek lényege, hogy kanalazva, kenyérre kenve is tökéletesen fogyaszthatók legyenek, ugyanakkor ne legyenek a torokra és a szájpadlásra veszélyesek, azáltal, hogy hatalmas mennyiségben odatapadnak, így sokkal jobb nasizni őket.

A másik kategória a folyósabb krémek. Ezek a krémek más gyártósoron készülnek, teljesen más elven épült gépekkel. A folyósság lényege, hogy a végterméket sokkal könnyebben lehessen más finomságokkal elkeverni. Így például, ha egy csokis krémet szeretnénk otthon készíteni, akkor sokkal jobb állagú lesz az ebből a fajtából készült finomság. Ezeket a krémeket egyébként jellemzően csokoládégyártók, illetve fagyizók szeretik, mivel az ebből készült végtermékek sokkal lágyabbak és krémesebbek.

Pörköltség

A fagyizóknál és csokigyártóknál viszont előkerül még egy érdekes kérdés: mivel a magkrémekhez cukrot/cukrokat kevernek, valamint sok esetben tejtermékeket is, ezért a magkrémek íze szinte elveszik a végtermékben. Ennek a problémának az orvoslására a folyós magkrémeket jellemzően kicsit túlpörkölik, így a 100%-os krém már enyhén kesernyés ízű, viszont a végtermékben (pl. egy törökmogyoró esetében) sokkal intenzívebben és karakteresebben fog kijönni a mag aromája, a keserű ízt pedig teljesen elnyomja a többi hozzávaló. 

Esetünkben a magok frissen az adott célnak megfelelő pörkölést követően kerülnek feldolgozásra, így garantálva a lehető legmagasabb minőséget. 

Honnan is származik az alapanyag?

Természetesen a technológiai oldalon felül rendkívül fontos kérdés az is, hogy honnan származik az alapanyag (ha már csak egy van belőle). A legjobb mogyoró jellemzően Argentínából jön, de Brazília is kezd felzárkózni. Az Ázsiából származó (indiai és kínai) mogyorókat általában csak a spórolás miatt vásárolják, cserébe sokkal nagyobb a veszély, hogy laboratóriumi vizsgálat során megbukik a termék, mivel sok esetben utóíze van a terméknek (jöhet a só), illetve íz és minőség tekintetében is jelentősen elmarad a dél-amerikai típusoktól. 

Izgalmas kérdés, hogy mit jelent az, ha Magyarország, vagy EU van feltüntetve a csomagoláson? Őszintén szólva erre a kérdésre nem tudunk válaszolni: mivel a fő alapanyag származási helyének pontos feltüntetése az egész EU-ban kötelező, ezért eleve érdekes, ha a felsorolt országok egyikét sem találod meg a címkén. Egy szinte biztos: nagyon kevés földimogyorót termelnek Európában, így szerintünk a válasz az, hogy a gyártó valamiért nem szeretné feltüntetni.